ADVENT

Az adventi koszorú története, szimbolikája






Keresztény használat
A tűzkerék-napkerék (Sonnenrad) görgetésének északi hagyománya a XIX. századi északi német illetve skandináv közösségekben alakította ki az adventi koszorú hagyományát.
Az evangélikus közösségekben egy alapvetően pietista szemléletű irányzat volt a romantika korában az ún. „belmisszió". Ez a gazdasági-társadalmi átalakulások során fölbomlott hagyományos - papírforma szerint keresztény - közösségek hittől való elszakadása következtében beállt traumát igyekezett orvosolni. Arra törekedett, hogy a jószerivel már a kultúrától is elszakadt embereket visszavesse a hithez, a kultuszhoz. E mozgalomhoz kötődött a hamburgi lelencgyermekeket istápoló protestáns lelkész, Johann Hinrich Wichern (*1808 -†1881) is. A gyermekek számára alakította ki az első - modern értelemben vett - adventi koszorút, 1839-ben. Egy kocsikerék-méretű, fűzfából font koszorúra négy nagyobb fehér gyertyát és - az adventi hétköznapok számának megfelelő számú - kisebb vörös gyertyát helyezett el. Örökzöld fenyővel és tobozokkal díszítette föl, valamint szalagokkal fonta körbe.
A használatának elterjedésével a fűzfából font koszorú mérete csökkent, míg végül csak négy gyertya maradt rajta, keresztirányú elhelyezkedésben. Később egy ötödik gyertya (az ún. „Krisztus-gyertya") is rákerült. A négy gyertyát szalag kötötte egybe, keresztet formálván a koszorú közepén, s a kereszt metszéspontjába került az ötödik gyertya, melyet csak Karácsony vigíliáján (előestéjén) helyeztek föl. A négy - koszorún elhelyezkedő - gyertyát körbe gyújtották meg az előestéken (az óramutató járásával ellentétesen).

A katolikus használatára először német területeken került sor a XX. század első felében. A katolikus liturgia színeihez alkalmazkodván a gyertyák színe egyrészt lila lett, másrészt rózsaszín. A gyertyagyújtási rend is megváltozott. A koszorú mintegy keresztet vet: advent első vasárnapjának lila gyertyájával szemben elhelyezkedő lila gyertya jelképezi advent második vasárnapját. A tőlük heraldikai értelemben balra elhelyezkedő rózsaszín gyertya advent harmadik vasárnapjának vigíliáján lobban fel, míg a vele átellenes lila gyertya advent negyedik vasárnapján. A lila liturgikus szín a bűnbánat jele, mivel Úrjövet ideje - a Húsvétot megelőző nagyböjthöz hasonlóan - bűnbánati jelleggel bír, s ezért gyakran Kisböjt névvel is illetik. A harmadik „gaudete" (örvendetes) vasárnap színe a rózsaszín, mely a lila és a fehér keveréke, a kisböjti idő felezőpontjának ormán állunk. Kissé megpihenünk, s mintegy hegycsúcsról látjuk a még magasabb hegyet, az igazi célt.

Szintén német polgári eredetű az adventi naptár (Adventskalendar) készítése, mely a karácsonyi ajándékozás szokásához kapcsolódik.  A 24 kis ablakkal ellátott, sokszor gyufásskatulyákból készült naptárból a gyermekek december 1-étől 24-éig egy-egy csokoládét, cukorkát vehetnek elő Karácsonyig.


Nincsenek megjegyzések: